Az utolsó boszorkányvadász – Kritika

Vin Diesel-el tavaly nem csak a Halálos iramban széria 7. felvonásában találkozhattunk, hanem egy akció dús horror-fantasyben is, Az utolsó boszorkányvadászbanMit ne mondjak, engem különösebben nem fogtak meg a film előzetesei, nem mellékesen pedig az utóbbi idők hasonló alkotásai eléggé kétes minőségűre sikerültek, gondoljunk csak az Én, Frankenstein című gyöngyszemre. Azonban valami perverz ötlettől vezérelve úgy gondoltam, hogy nekem mégis látnom kell azt, ahogyan a kigyúrt akciósztár boszorkányokat aprít, így végül kényelmesen elhelyezkedtem ülőalkalmatosságomban és átadtam magam az élménynek.

Főszereplőnk egy Kaulder nevű figura, aki halhatatlanságra tett szert akkor, amikor a régmúltban legyőzte a boszorkányok királynőjét. Azóta azon ügyködik, hogy a sötétség erőit visszaszorítsa. Ebben egy titokzatos rend van a segítségére, akik időnként papokat rendelnek mellé, hogy azok lejegyezzék a hős boszorkányvadász életútját és mellette álljanak küldetései során.

Hosszú idő után Kaulder ismét embert próbáló feladatot kap. Úgy tűnik, a gonosz királynő visszatérését készítik elő és ha sikerül újra életre kelnie, a világ elpusztul. Az apokalipszist csak az utolsó boszorkányvadász akadályozhatja meg.

Az alapsztori akár még működhetne is. Oké, nem sok eredetiséget tartalmaz és különösképpen nem is bonyolult, de érdekes fantasy világot vázol fel, amelyben lenne potenciál. A baj ott van, hogy igencsak hamar unalomba fullad a történet, köszönhetően a sokszor üresjáratba kapcsoló tempónak. A háttérben lapuló rend és a boszorkányok világa nem igazán lett kidolgozva, a készítők leginkább a jól ismert sablonokat erőltették.

Ezen így utólag meg sem lepődök, mivel a forgatókönyvet azok a “zseniális művészek” hozták össze, akik Az ismeretlen Drakulát és A pap – Háború a vámpírok ellent is írták. Ezért lehet az, hogy a párbeszédek sokszor arcpirítóan kínosak és a cselekmény sok helyen logikai bakiktól hemzseg.

A gyenge lábakon álló szkriptet a rendező sem tudta épkézláb módon filmre vinni. Pedig Breck Eisner, ha másra nem is, korrekt iparosmunkákra anno még képes volt, gondoljunk csak a Tébolyultakra. Legújabb rendezése azonban elég gyenge, egyszerűen képtelen volt egyben tartani a sztorit, így több helyen szétesik a film.

Az akciójelenetek menthették volna a menthetőt, viszont ezeket se lehet dicsérni. Egyrészt elég kevés van belőlük, másrészt túlnyomó többségük sötétben játszódik, így nehéz őket követni. A film közben arra gondoltam, biztos azért kellett a legtöbb effektet a félhomályba rejteni, mert a költségvetésbe nem fért volna bele a minőségi CGI-trükkök használata. Később eléggé meglepődtem, hiszen ez az alkotás 90 millió dollárba került! Nem is értem, ennyi pénzből azért komolyabb látványt is kilehetett volna hozni.

Amit pozitívumként tudok megemlíteni, az a színészi játék. Oké, Vin Diesel nem épp egy Oscar-díjas aktor, de itteni teljesítménye egész jó. Láthatóan élvezte azt, hogy most nem a volán mögött kellett trikóban keménykednie, hanem lángoló karddal a kezében banyákat gyilkolni. Michael Caine megjelenésén mondjuk kissé meglepődtem, ő azért nívósabb darabokhoz szokta adni a nevét, játékával ki is emelkedik ebből az erősen B-szagú moziból.

Összegezzünk: Diesel barátunk kirándulása a dark-fantasy-k világába sajnos elég gyengére sikerült. Kár, hogy a használható alapötletből csak egy bugyuta agymenésre futotta, amely látvány szempontjából is elég fapados. Megnézése nem okoz maradandó károsodást, de ez azért nem nagy dicséret.

Játékidő: 106 perc
Rendező: Breck Eisner
Forgatókönyvíró: Cory Goodman, Matt Sazama, Burk Sharpless
Szereplők: Vin Diesel, Michael Caine, Elijah Wood

Értékelés: 3/10

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE