Cápás filmek, amiket látnod kell… és amiket nem!

0
4
Cápás filmek

Több sorban elrendezett tű éles fogak, a vízből előbújó rémséges uszonyok. Felkészültél? A legjobb cápás filmek egy helyen, de nem hagyunk elrettentő példák nélkül sem.

Habár a statisztikák azt mutatják, hogy a tenger közelében sokkal nagyobb az esély arra, hogy agyon üt minket egy alá hulló kókuszdió, mintsem, hogy ránk támad egy cápa, azért mégsem kérdés, hogy melyik dolog a félelmetesebb? Persze könnyen elképzelhető, hogy az emberre támadó, vérszomjas kókuszdiókat felvonultató filmek komoly piaci rést tömnének be, állapítsuk meg, hogy a cápás filmek kelendőbb portékaként vannak jelen a mozgóképes piacon. Más kérdés, hogy láttunk már gyilkos paradicsomokat is akcióba szállni, de azt a témát majd egy másik alkalommal veséznénk ki.

Ez alkalommal a legjobb cápás filmek kerülnek egymás után szépen sorba. A lista első felében, ugyanis gyűjtésünk igyekszik kimaxolni a témakört és összeszedtük az igazi, zs-kategóriás förmedvényeket is, mert pontosan tudjuk, hogy a bűnös élvezet néha igenis jól esik az emberi szervezet számára.

Szóval, a legjobbak!

A cápa (1975)

Lesülne a bőr a képünkről, ha nem Steven Spielberg klasszikusával indítanánk a sort. Igazi klasszikusról, egy műremekről van szó, ami thrillerhez méltó módon kellően képes a bőrünk alá mászni, hogy aztán belülről feszítsen meg. Roy Scheider és Richard Dreyfuss parádés alakítása és a gyilkos cápa, amely nem ismer kegyelmet. Epikus alkotásról van szó, ami látva az idő vasfoga is inkább sunnyogva keres magának más rágnivalót.

Nyílt tengeren (2003)

Chris Kentis írta és rendezte a 2003-as Nyílt tengeren című cápás filmet. Sokak szerint az egyik legjobb filmről van szó a témában. Ezt annyira nem is szeretnénk cáfolni, hiszen bizonyos szempontból bőven van kraft ebben az alkotásban. Két búvár kálváriáját követhetjük nyomon, miközben a fogainkkal szisztematikusan eltávolítjuk ujjainkról a körmöket.

Háborgó mélység (1999)

Ha jó és ütős cápás filmek vannak porondon, akkor illendő megemlíteni Renny Harlin 1999-es rendezését, a Háborgó mélységet is. Thomas Jane, Samuel L. Jackson és Saffron Burrows is pácba kerül ebben a produkcióban. A cseppet sem buta cápák pedig komoly terror tevékenységet folytatnak a triumvirátus és persze a többi szereplő legnagyobb kárára!

A cápa 2. (1978)

Valljuk, hogy a második A cápa film már nem lett annyira tökéletes és zseniális, mint az első felvonás. Roy Scheider ugyan visszatért, ám a rendezői poszton Jeannot Szwarc kevésbé tudott időtlen filmet alkotni. Brody második cápás hadakozása persze még így is a bőven nézhető kategóriába tartozik, így tényleg kár volna kihagyni. Ajánlásunk során pedig az is nézőpont lehet, hogy a széria további részei már bőven a gagyi minőség irányba mennek el, ha az olyantól a hideg is ráz, a második filmmel még érdemes lehet próbát tenni.

A zátony (2010)

Andrew Traucki-t talán azzal is vádolhatnánk, hogy állat fétise van. Első rendezésében krokodilok  bukkan fel, majd pár évvel később a mocsárból víz lett, a krokodilból pedig cápa. A zátony forgatókönyvét is Traucki jegyzi, a végeredmény pedig szintén a kedvelhető és szerethető cápás filmek kategóriáját erősíti.

Cápák éjszakája 3D (2011)

David R. Ellis rendezése egészen figyelemre méltó darab – habár egyesek kifejezetten borzalmasnak találják. A jósága és szerethetősége semmiképpen nem a 3D-s mi volt miatt lehet jogos, pláne, hogy jó eséllyel az otthoni házimozin nem ezzel a funkcióval csekkolod a filmet. A rendező ma már nincs velünk, de nem is feltétlen rendezőként, mintsem kaszkadőrként tette le a névjegyét. Igaz a rendezései sem sikerültek rosszul. A Végső állomás 2. része a széria talán legjobbja, ő vezényelte, de a Kígyók a fedélzeten is a nevéhez köthető. A Cápák éjszakája az utolsó rendezői munkája volt. Persze ne essünk abba a hibába, hogy a klasszikusok között emlegetjük ezt a filmet, erről szó sincs. Azonban cápák, csini csajok (Sara Paxton) és egy szórakoztató, könnyed darab a végeredmény.

A mélység (1977)

Ahelyett, hogy A cápa franchise összes részét felsorolnánk, inkább vegyük az időszak egy másik, egyébként a folytatásoknál jobban sikerült darabját. Peter Yates rendezése ugyanis egy kellemes kalandfilm, a Bermuda háromszögből, rossz arcú emberkékkel, egy második világháborús hajóronccsal és persze azért az íze kedvéért cápákba is botolhatunk.

A zátony (2016)

Egy hasonló című film már szerepelt a listán, ám a jó ízlés és a férfiak elleni merénylet volna, ha a Blake Lively főszereplésével készült változatot lehagynánk a listáról. A hölgyet talán senkinek nem kell bemutatni, miatta esztétikai szempontból is fontos műnek tekinthető Jaume Collett-Serra alkotása. Ráadásul Blake Lively nyilván nem csupán egy eye-candy, hanem ügyes színésznő, aki itt is jól teszi a dolgát. A 2016-os A zátony egy egészen eltalált film, kellő drámai főszerezéssel és elegendő mennyiségű és minőségű cápasággal.

Csalétek (2012)

Egy film, amiben rengeteg potenciál volt. Ráadásul azért azt sem lehet kategorikusan kijelenti, hogy a Csalétek egyáltalán nem élt a ziccerrel. A végeredmény egy szórakoztató és látványos cápás film. Ráadásul az alapötlet, hogy egy cunamit követően a cápák a bevásárlóközpontba is bejutnak, nyilván hihetetlen, ám mégis csettintünk egyet, hiszen ötletes. Ráadásul nem is feltétlen finomkodós a produkció, így nagy csalódást valóban nem okozhat.

Sharknado – Cápavihar (2013)

Kérlek, ne köpj le! Nem hagyhatom le a listáról ezt az agymenést, mert kicsit ugyan szégyellem, de szeretem ezt a francihset. A legendás The Asylum zsé filmjei közül a Cápavihar az egyik legjobb és legütősebb franchise. Elborult, agyament és idiótaság, viszont pont az a jó benne, hogy nem veszi magát komolyan és szórakoztató. Igen, a CGI pocsék, a színészek nem ügyesek, rá is tesznek egy-egy lapáttal a ripacskodásra és pont emiatt működik a Sharknado egy nagyobb üveg alkohol társaságában. Ráadásul olykor szórakoztató vendégszereplőket is felvonultat a széria, így ha bírod a gyenge minőséget és a hitvány filmeket, akkor muszáj látnod, az összes részt is!

47 méter mélyen (2017)

Johannes Roberts brit direktor. Nekem annak idején a Storage 24 című, kis költségvetésű filmmel hívta fel magára a figyelmet. Nagyon egyszerű, de szerintem egész szórakoztató volt az a rendezése. A 47 méter mélyen viszont a cápás filmek listáján is helyet kaphat, mert fogakból és uszonyokból sem szenved hiányt. Ráadásul  a mozikban is jól szerepelt a film, nem hiába, hiszen egy jó alapötletet sikerült ügyesen megvalósítani. Azóta már folytatást is kapott a film, a hírek szerint pedig Johannes Roberts felelhet a Resident Evil franchise felélesztéséért.

Meg – Az őscápa (2018)

Az egyik legutóbbi cápás őrülethez Jason Statham is mosolyát adta. Jon Turteltaub egy őskori és méreteiben cseppet sem finomkodó cápát eresztette a közönségre néhány éve. A Meg látványos és ezen a téren tényleg nagyon rendben van. Alapvetően viszont nem mentes a sablonoktól és ha a cápa méretei nem is finomra hangoltak, maga a film az. Talán ez az egyik legnagyobb hibája, hiszen ha Meg – Az őscápa levetette volna béklyóit, akkor bizony egy szórakoztató és szertelen vérengzés is lehetett volna a végeredmény. Ám nem lett, így picit családi matinésabb az egész, de bőven ajánljuk a figyelmedbe!

Figyelem! Folytatás csak saját felelősségre!

Oké! A lista eddigi részében igyekeztünk a minőségi/minőségibb alkotásokat kiemelni. Legalábbis azokat, amelyekben találhatunk egy kis pluszt. A Sharknado még szőrmentén befért, ám a zsé kategória többi cápás agymenése inkább olyan, amit elrettentő példaként hozhatunk fel. Viszont legyünk őszintén. Ki ne tudna annyit inni, hogy ne nézzen meg egy filmet, amelyben a hóban is támad a cápa. Vagy egy olyan „gyöngyszemet, amelyben egy pohár vízből is képes kiugrani egy csattogó fogsorú vadállat. Valamint olyan kiváló celluloid alkotások is vannak, ahol a sivatagban sem számít meglepőnek egy cápatámadás, hogy a zseniális Megacápa kalandjait se felejtsük.

A cápás filmek listájának sötét oldala következik!

Megacápa sorozat

A Sharknado mellett a másik nagy klasszikus ZSÉ cápaság talán kétségtelenül a Megacápa széria. A franchise amiből megállapítható, hogy Megacápának lenni nem csak játék és mese, hiszen részről-részre komoly ellenfelekkel kell cápaszemet nézni. A sort Jack Perez rendezésében a Gyilkos cápa vs. óriáspolip nyitott, ami talán idézni próbálta a maga gagyi módján a kaiju filmeket. A sztorigyárosok persze nem is pihentek, egy évvel később cápahaverunk visszatért, hogy egy óriáskrokodilt tanítson móresre, majd 2014-ben a Mega Shark vs. Mecha Shark folytatta az agyamentséget. 2015-ben pedig a kaiju hullámot kimaxolva a Kolosszus nézhetett szembe kedvenc gyilkos megacápánk!

Az X-fejű cápa sorozat

(A szó szoros értelmében vett X-fejű cápa nem létezik, esetünkben az X egy tetszőleges, egynél nagyobb számmal helyettesíthető be. Amennyiben azonban a filmkészítő szakemberek fejében most kirajzolódott egy X formájú fejjel megáldott cápa képe, amely ollóként támad áldozataira, az ötlettel kapcsolatos jogokra igényt tartunk)

Oké. Ott a Megashark, de pontosan tudjuk, hogy csak egyetlen dolog van, ami menőbb egy gyilkos cápánál és igazi nyomot hagyhat a cápás filmek palettáján: Egy gyilkos cápa két fejjel. Nem tudjuk, hogy Edward DeRuiter és H. Perry Horton mennyit ittak, hogy ezt kitalálják, de megtették. Ráadásul Carmen Electrával a főszerepben, aki mondhatni plusz két fejet szintén szállított, már ha érted, hogy értem. Az őrületnek azonban itt nem volt vége. Hiszen ha van kétfejű, akkor lehet annak három feje is. Sőt, mivel a számsor végtelen, így a variációk hossza is. Cikkünk írásáig hatig jutottunk a cápafejek sorában, ám bízunk benne, hogy a fantázia és a CGI gányolás itt még nem érhet véget!

Homokcápák (2012)

Gondolom te is tudod, hol szeret a cápa! A vízben. Naná! De miért ne közlekedne a homokban is? A vakondnak megy? A Tremors lényei is „kisujjból” nyomják, akkor majd pont egy cápa szarja magát össze a feladattól. Dehogy! A homokcápák valóban azt teszik, amit a nevüket olvasva gondolsz. Úsznak a homokban, de csak azért, hogy mosolyogva rettegj!

Szellemcápa (2013)

A szellemek és a cápák házasítása forradalmi kocsmaötlet! Hiszen egy olyan cápa, ami szellem, sokkal félelmetesebb, mint hagyományosabb társai. Számtalan veszélyes szituációt tudnak kialakítani és a vízhez kötöttségük is jóval csekélyebb. Természetesen bosszúálló cápaszellemről van szó, ami sokkal veszélyesebb, mintha egy casperi jellemként vonaglana címszereplőnk a játékidő során.

Sharktopus széria

Biztos te is belegondoltál már álmatlan éjszakáid alkalmával abba, hogy ha a ló és a szamár szerelem gyermeke az öszvér, akkor mi a cápa és a polip szerelem gyermeke. Nos, egy ilyen nászból nem is születhet más lény, mint a híres sharktopus, ami talán a cápolip jelzővel illethető a legszeszélyesebben. A széria 2010-ben indult el, hogy aztán főhősünk összetűzésbe keveredjen a Pteracudával, majd Whalewolffal, ami ugye erősen áthallásos a farkasemberrel, de nyilván egy farkasbálnáról van szó.

Jersey Shore Shark Attack (2012)

Az eddigi kiváló cápás filmek listáját böngészve tulajdonképpen csak flegmán legyinthetünk a Jersey Shora Shark Attack kapcsán. Se félig polip, se félig szellem, se félig sörösüveg cápák nincsenek ebben a sztoriban. Persze szörnyűséges cápatámadásból és gagyiságból azért így sem szenvedünk hiányt!

Piranha Sharks (2016)

A piránhák csúnya fenevadak, ahogy a cápák is. A közös szerelemből megszületett porontyok pedig csakis kellemes borzongást és frászt okozhatnak. Leigh Scott és csapata is így gondolta ezt, így a népességre eresztették különös teremtményeiket. Csak óvatosan velük is!

Jurassic Shark (2012)

Mindig van annak valami fura íze, amikor egy film, az IMDB-n 1,5 pontot kap. Kellemes borzongás fut végig az ember hátán ezt látva, és persze a kíváncsiság is rögvest csírázni kezd. Brett Kelly filmje, amelyben egy őskori cápa dönt úgy, hogy ideje felébredni és akciózni egyet, megérdemli az összes pontot ebből a másfélből. Most kezdjem el sulykolni, hogy kihagyhatatlan klasszikus. Ezt te pontosan tudod!

Dinoshark (2010)

A 2010-es Dinoshark-nak is érdemes néhány karaktert szentelni, hiszen ő is legalább annyira szórakoztató figura, mint az eddigi cápahősök! Történetünk ez alkalommal Mexikóban játszódik, Puerto Vallarta partjainál, ahol a cápás filmek kedvelői pontosan tudják, senki sincs biztonságban!

Swamp Shark – A gyilkos cápa (2011)

Badarság volna azt hinni, hogy a mocsaras területek kizárólag az alligátorok felségterületét képezik. Ugyan! A cápák, és különösen a gyilkos cápák, itt is megtalálják számításaikat és főhőseink fejét! Bitang CGI, parádés történet és persze ebből az utolsó mondatból semmi sem igaz!

Cáparajzás (2008)

A gonosz üzletemberek mindig csak bajt okoznak. Nincs ez másként a Cáparajzásban sem, ahol Hamilton Lux turistaparadicsomot szeretne kialakítani a Telihold-öbölben. A bökkenő csupán az, hogy a környéken mindenki a halászatból él és nem akarnak sem turistákat, sem paradicsomot. Rossz arcú figuránk azonban nem tágít ötletétől, megmérgezi az öbölvízét – mi sem értjük miért, hiszen ez a halászokkal együtt lássuk be, hogy a turistákat is elűzi. Pláne, hogy a mérgezés vérszomjas ragadozókká változtatja a cápákat, akik azért egyébként sem egy máltai selyemkutya játékosságával jellemezhetőek.

Shark in Venice (2008)

Cápák Velencében? Naná, hogy az agyas ötletek legnagyobbika ez a cápás filmek palettáján, hiszen ott van víz, vannak emberek és mennyire jól hangzik már, hogy cápák lepik el a környéket. Kár is ragozni, hiszen még Stephen Baldwin is késztetést érzett, hogy szerepet vállaljon ebben a produkcióban. Persze, ha azt hiszed, hogy a Sharknado-féle végeredményt kapod meg, akkor tévedsz.

Cápatámadás Malibun (2009)

Malibu talán már eggyel autentikusabb környezet egy cápatámadás számára, így aztán Davis Lester és filmes csapata össze is hozott egy témába vágó alkotást. Természetesen bűnös élvezetről van szó, ami a zsé-kategóriás elvárásokat egészen képes kimaxolni. Ha már bontottál pár sört, akkor nyugodtan választhatod ezt a cápás filmet is.

Avalanche Sharks (2014)

Lavinacápa. Ha úgy tetszik és biztos, hogy így tetszik. Történetünk helyszíne egy hegyi település, ahol bizony megtörténik az, ami a nagyszámok törvénye alapján ritka, cápák bukkannak fel. Ráadásul, ahogy azt illik, mindez egy sífesztiválon történik, ami alapvetően sem egy hétköznapi kalamajka, hiszen egy bikinis sífesztiválról van szó. Ugye te is érzed, hogy így kell egyre fentebb és fentebb tenni azt a bizonyos lécet.

Szupercápa (2011)

Ha létezik Superman, akkor létezhet Szupercápa is. A lézernézés ugyan nincs benne a repertoárjában, ám az olajkitermelés miatt kiszabaduló fenevad máskülönben alaposan rászolgál a nevére. Hamar kiderül ugyanis, hogy nem csak a vízben érzi jól magát, hanem adott esetben a szárazföldön is képes erőt mozgósítani, de ha a sors úgy hozza, a repüléstől sem jön zavarba. Így aztán a filmben tetten érhető tankos cápavadászat mindenképpen indokoltnak nevezhető.

Snow Shark: Ancient Snow Beast (2011)

A végére pedig jöjjön a kedvencem. Sam Qualiana rendezte, írta és főszerepelte ezt a filmet. Tulajdonképpen egy igazán szimpatikus baráti társaság összefogásával jött létre a Hócápa, ami ha nem készül el, azért nem készül ki senki. Ellenben itt van nekünk, a cápa, amely a hóban is képes közlekedni. Azt pedig be kell látniuk, hogy a hó tulajdonképpen víz, így mindenképpen élettér lehet egy kíváncsi és mohó cápa számára!

+1 Némó nyomában (2003)

Reméljük, nem szidsz minket, inkább mosolyogsz. Amolyan bónuszként ezt a kalandot sem szerettük volna lehagyni. Persze tematikáját tekintve bőven más, mint a listán szereplő filmek többsége. A CGI jobb, mint a lista második felén felsorolt filmeké. Ráadásul a Némó nyomában aranyos, szerethető és valljuk be, valahogy a kisgyerekeket is rá kell vezetni a cápás filmek szépségére. Lehet, hogy mindez manapság a Némóval kezdődik.