Cserkészkézikönyv zombiapokalipszis esetére – Kritika

Hirdetés

Tavaly október környékén még úgy állt a helyzet, hogy hazánkban is bemutatják ezt a horror-komédiát, de végül mégsem tűzték műsorra a mozik. Emiatt én kissé szomorú voltam, hiszen az előzetesek engem meggyőztek arról, hogy ez egy igazi bűnös szórakozás lesz. Sebaj, még decemberben sikerült szemügyre vennem a végeredményt és akik figyelemmel követik a blogot, tudhatják, beválasztottam a filmet az év végi toplistámba. Így nem árulok el nagy titkot azzal, ha már most leírom, nekem nagyon tetszett ez a véres cserkészkaland. Lássuk is, hogy miért.

A történet rendkívül egyszerű. Három fiatal cserkész táborozni indul vezetőjükkel, azonban ketten közülük más elfoglaltságot találtak estére, egy jó kis bulit. Sebaj, azért megjelennek az erdőben és segítenek társuknak felállítani a tábort, majd indulnak is mulatni. Igen ám, de mikor beérnek a városba, egy lelket sem találnak ott. Hamarosan kiderül, hogy zombik lepték el a környéket, így hőseinknek már nem az lesz a céljuk, hogy eljussanak a partiba, hanem az, hogy túléljék az éjszakát.

Ahogy fentebb már megjegyeztem, a sztori egyáltalán nem bonyolult, de ebben a műfajban ez nem is elvárás. A lényeg az, hogy a karakterek szimpatikusak legyenek, a poénok üljenek és pörögjön a cselekmény. Itt szerencsére minden remekül működik!


A három cserkész kellően szórakoztató figura, akik még egy kis drámai szálat is csempésznek a vicces képsorok mellé. Mégpedig azért, mert a barátságuk is fontos részét képzi a történetnek, az pedig tele van hullámvölgyekkel. Ennek ellenére azok a részek sem unalmasak, ahol hőseink neki állnak megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat.

Poénokból sem szenvedünk hiányt, bár akik nem bírják morbid humort, óvatosan közelítsenek a film felé. Nekem néha még a Zombieland is eszembe jutott, de ez a darab szerintem jóval betegebb annál, legalábbis ami a vicceket illeti. De engem ez egy percig nem zavart, hiszen a készítők a gusztustalan jeleneteket ügyesen adagolják, így elkerülték azt, hogy átessenek a ló túloldalára.

Egy ütős zombi-komédia fontos részét képzik a vérengzések is, itt ezekből is akad bőven. Ömlik a vér és hullanak a végtagok, a finálé nagy mészárlása pedig a Hullajó kultikus fűnyírós darabolását is eszünkbe juttathatja.  A tempóval sincs baj, végig pörögnek az események, üresjáratokkal egyáltalán nem találkozhatunk.


Hibaként egyedül azt hoznám fel, hogy a végeredmény azért messze nem olyan emlékezetes, mint az előbb említett új-zélandi klasszikus vagy a Haláli hullák hajnala. Valószínűleg az alkotók célja se az volt, hogy egy újabb remekművel illessék a műfajt, inkább csak egy szórakoztató agymenést akartak letenni az asztalra.

Azt gondolom, ez sikerült is nekik. A végeredmény számomra teljes mértékben azt nyújtotta, amit vártam tőle: egy brutális és nagyon vicces mészárlást, ami másfél órára képes kikapcsolni az ember agyát. Így akik szeretik a horror-komédiákat, különösebben azokat, melyek zombikat vonultatnak fel, ki ne hagyják ezt a mozit!

A végére pedig egy érdekesség. Az a Christopher Landon ült a direktori székben, akinek a Paranormal Activity előző részét, a The Marked Ones-t köszönhettük. Úgy tűnik, jobban megy neki a nevettetés, mint az ijesztgetés.

Játékidő: 93 perc
Rendező: Christopher Landon
Forgatókönyvíró: Carrie Lee Wilson, Emi Mochizuki, Christopher Landon
Szereplők: Tye Sheridan, Logan Miller, Sarah Dumont

Értékelés: 8/10

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE