Démonok között 2. – Kritika

A 2013-ban bemutatott Démonok között igencsak szép siker lett, mind kritikai, mind anyagi szempontból. Számomra is igencsak kellemes élményt nyújtott, azóta már többször is láttam. A második epizódot így sokkal együtt én is nagyon vártam.

A sztori ismét igaz történeten alapul, de hogy annak mennyi valóságalapja van, azt nem igazán tudom. Én alapvetően nem nagyon hiszek a természetfeletti létezésében, de ha a készítők hatásosan tudják elmesélni a sztorit, akkor nincs baj. De még mielőtt elkalandoznék, lássuk, miről is van szó.

A főszereplő Warren házaspár épp egy kis szünetet tart és próbálják kipihenni fáradalmaikat. Ez azonban nem tart sokáig, mert megbízást kapnak Angliából, ahol egy családot túlvilági lények zaklatnak. Némi hezitálás után hőseink útra indulnak és eddigi legveszélyesebb ellenfelükkel találják magukat szembe.

demonok-kozott-2-6

Maga a szkript nem igazán bonyolult, de ezzel nincs is baj. Az alkotók mégiscsak egy dokumentált esetet vettek alapul és ahhoz nagyjából ragaszkodtak is. Ennek ellenére kapunk néhány fordulatot is és az első részben látottakhoz is egész jól illeszkednek az események. Egy kis párhuzam észre is vehető az Insidious első két részével, hiszen ott is hasonlóan illesztette egymás mellé a történetet a direktor.

De rátérnék a lényegre. Tényleg ijesztőre sikerült a produkció? Véleményem szerint igen. Wan most se bízta a véletlenre a dolgokat, ész nélküli ijesztgetések helyett elsősorban az atmoszféra építésre koncentrál, ezzel megágyazva a későbbi borzalmaknak. Ez kérem szépen, a régi iskola módszereinek a profi alkalmazása. A készítők direkt rájátszanak arra, hogy a néző már a sötétbe tekintve is rémalakokat képzeljen maga elé. Sőt, azzal is próbálkoztak, hogy ne legyenek teljesen kiszámíthatóak az ijesztgetések.

demonok-kozott-2-8

Persze, akik jól ismerik a műfajt, könnyen rájöhetnek, mikor jelennek meg a szellemek, azonban a borzongatás mégis működik. Az operatőri munka és a vágás nagyszerű, de Joseph Bishara hátborzongató zenei aláfestése is sokat hozzátesz a látottakhoz.

Aztán itt vannak a túlvilági szerzetek. Ismét olyan szellemeket/démonokat kapunk, akiket a film meglehetősen egyszerű módon ábrázol. És pont ezért ijesztőek. Igaz, rövid időre megjelenik egy elég gyenge CGI-figura is, ennek annyira nem örültem. Engem egy kicsit ki is zökkentett a film hatása alól, de szerencsére nem kapott sok szerepet.

demonok-kozott-2-5

A 134 perces játékidő elég terjedelmesnek tűnhet, de a történések ügyesen lettek elhelyezve a sztoriban. Az első részhez hasonlóan itt is komoly szerepet kap a dráma, de ez egyáltalán nem zavaró. Így legalább kellően megalapozottak a karakterek, akár még izgulni is lehet értük (persze, ha nem vagyunk tisztában a valódi történésekkel).  A színészek játékára sem lehet panasz, a Patrick Wilson-Vera Farmiga páros még mindig jól működik.

Mindent összevetve, számomra megfelelt az elvárásoknak a végeredmény. Ismét egy rendkívül profi módon tálalt, ijesztő szellemes horrort kaptam, amit a jövőben biztos többször megnézek majd. Hogy jobb-e, mint az első rész? Számomra egy szinten mozog a két alkotás.

Wan újra bebizonyította, hogy sokszor látott sablonokból is fel lehet építeni egy szórakoztató mozit, szimplán csak tehetség kell hozzá. Kíváncsi vagyok, érkezik-e majd folytatás, ha igen, én biztos vevő leszek rá.

Értékelés: 8/10

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE