Grave Encounters – Kritika

Hirdetés

Azt hiszem nem túlzás állítani és nem illik kétségbe vonni, hogy a Parajelenségek sikere egy fajta hullámot indított el. Kézi kamerás horrorfilmek garmadáját, amelyek bíztak a hasonlóan könnyen érkező sikerben. Pénzügyileg jórészt senkinek nem sikerült megismételnie azt, amit Oren Peli és Jason Blum tett. Azonban a Grave Encounters mindenképpen egy említésre méltó darab.

A Grave Encounters nem home videó jelleggel igyekszik megközelíteni a szellemes témát, hanem egy dokumentumfilmet tár elénk. Egy TV stáb érdekes vállalkozásba kezdett. Olyan helyekre utaznak el és költöznek be, természetesen kamerákkal és mikrofonokkal, amelyek hemzsegnek a szellemektől. Legalábbis ez a hír járja az egyes épületekkel kapcsolatban. A történetbeli széria már az hatodik részénél tart, az eddigi öt felvonásban pedig leginkább a szemfényvesztés módszerét alkalmazták a készítők.

Az új epizód felvételei egy elhagyott elmegyógyintézetben játszódnak, a terv pedig a korábban megszokott séma. Bekamerázzák a helyet, majd igyekeznek egy kicsit hülyíteni a nézőket. A recept eddig is működött, így érthető a csapat lelkesedése.

Grave Encounters - Kritika

A helyiek persze állítják, hogy a baj ott lakozik a falak között, a stábtagok azonban erre leginkább legyintenek, de egy ilyen cécó pont jól jön nekik. Ráadásul a biztonság és a hatás kedvéért az épület ajtajait is magukra záratják.

A buli azonban nem várt fordulatot vesz. A különös hangokat, zörejeket és furcsaságokat ugyanis nem a tévések generálják, hanem valóban megtörténnek. Nincsenek egyedül és úgy tűnik, hogy ez alkalommal valóban egy elátkozott helyre tévedtek.

Mindenképpen örömteli, hogy a filmet készítő testvérpáros nem 100%-ban a Parajelenségek által kitaposott ösvényen próbált meg galoppozni. A kézi kamerás módszert meghagyták, de teljesen máshogy közelítették meg a szellemes témát. Az ő megoldásuk szerintem sokkal nyerőbb.

Grave Encounters - Kritika

Nagyobb hangsúlyt fektetnek az effektekre és a démoni lények ebben a filmben valóban megjelennek. Jumpscare részekből sincs hiány, ám ezek örömteli módon jól kitalált és megvalósított jelenetek. Az egész film sokkal kevésbé tűnik hatásvadásznak, mint a milliókat termeli Blumhouse produkció.

A történetben felbukkanó karakterek esetében sem érheti feltétlenül szó a ház elejét. A Grave Encounters ugyanis egy egészen korrektül összehozott alkotás, ami kimaxolja a zsánerben rejlő lehetőségeket. Megkockáztatom, hogy talán a mai napig az egyik legjobb kézi kamerás horrorfilmről van szó. De legalábbis nem kérdés, hogy ott van a helye a legütősebb ilyen jellegű produkciók között.

7/10

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE