Gyilkos kobold 5. – Kritika

Hirdetés

Minden széria életében eljön az a pont, amikor lápos területre téved és elsüllyed. A bűzlő fertő pedig beszippantja. Azt hiszem a Gyilkos kobold esetében az 5. résznél értünk el ehhez a ponthoz.

2000-et írtunk, amikor Rob Spera vezényletével elkészülhetett az újabb folytatás, amely igazából nem is aggatta magára azt, hogy ő az ötödik rész, inkább az “in the Hood” helyzetmegjelölést használta. Irány a gettó.

Nyilván a témával kapcsolatban kicsit előítéletes vagyok. Nem, nem rasszista, csak valahogy nem tudok azonosulni a rappel életmóddal, a gettó vakerral és az idegesítő szereplőkkel. A nagyobb probléma mondjuk az, hogy jó öreg koboldunkkal is hasonló a helyzet. Egyszerűen kilóg a sorból ez a rész.

Két tolvajt ismerhetünk meg, akik valami mesebeli kincs után kutatnak, és igazából rá is lelnek a kővé dermedt koboldra és az aranyára. Csak, hogy elcseszik, mert a varázslatos nyakláncot leszedik a szoborról ezzel pedig feloldják az őt fogva tartó átkot. Szerencsére azonban sikerül visszacsinálni a dolgot, igaz csak Mack Daddy éli túl, de innentől kezdve egy kőgazdag gengszterfigura lesz.

Gyilkos kobold 5. - Kritika

Ugrunk is egyet az időben, és főhősnek kapunk három málé szájú rappert, akik mindenáron szeretnének feltörni a csúcsra. Ehhez azonban pénzre van szükségük, így kirabolják Mack Daddy-t, ezzel együtt pedig újfent kiszabadítják a koboldot, aki naná, hogy megint az aranyát akarja.

A szinte egyetlen pozitívum talán az lehet, hogy a kobold ismét rímekben beszél. Ugye korábban akadt olyan rész, ahol ezt nem erőltették. Illetve azért akad néhány jobb poén is, de ez a Gyilkos kobold, már nem ugyanaz a gyilkos kobold, mint a korábbiak. Inkább csak egy erőltetett, rapbetétekkel megtoldott valami.

Újdonságként egyébként egy apró varázsfurulya is szerepet kap a történetben, de annyira izzadság szagú az egész történet, hogy mérföldekről bűzlik.

Gyilkos kobold 5. - Kritika

A gyilkolások is kicsit lagymatagabbak, és a vért se viszik túlzásba. Mondjuk ez alapból sem volt a széria védjegye, itt pedig talán két gyomorrobbanást kapunk – az is szomorú, hogy két esetben is ezt a megoldást választották.

A szereplőink nagy része idegesítő. Szegény Ice T nem jó színész, de a rapper srácok is baromi borzalmasak, így nem is igazán szurkolónk nekik. A koboldot pedig keveset látjuk, helyette van klubban rappelés, hátsó udvaron rappelés és templomban rappelés. Köszönjük szépen.

Igazából a zenei stílussal sincs problémám, de valahogy olyan, mintha az eddig abszolút B-be illő, de legalább szórakoztató kobold sztorikat köpték volna le. Legalább egy épkézláb forgatókönyvet össze lehetett volna rakni. Igaz talán ez sem garantálta volna, hogy a tévéfilmeken és sorozatokon edződött Rob Spera bármi értelmeset is kihozzon belőle.

3 pont. Szomorú vagyok,de nem ért többet és próbálom mi előbb elfelejteni az élményt.

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE