Pet – Kritika

Hirdetés

A Lazarus-hatás és az Ördögűző sorozat írója 2016-ban újabb horror-thrillerrel rukkolt elő. A végeredmény nagyon is nézhető, sőt talán az év egyik ütős filmjeként is megállja a helyét a Pet.

A film adatlapja

Jeremy Slater A Lazarus-hatás forgatókönyvírójaként tűnt fel a színen. A végeredmény egy számomra is kérdéses film, amit nem tudtam nem szeretni, de kicsit mérges is voltam a kihagyott lehetőségeket illetően. Slater emellett a legutóbbi Fantasztikus Négyes film forgatókönyvét is jegyzi, bár lehet, ha erről kérdezik, akkor inkább mélyen hallgat. Amire viszont büszke lehet az az Ördögűző sorozat, ami szerintem elég jól helyt tudott állni.

2016-ban pedig nem ez az egyetlen Slater mű, amiről érdemes beszélni, a Carles Torrens rendezésében készült Pet ugyanis szintén megér egy misét.

A történet szerint Seth (Dominic Monaghan) egy sintértelepen dolgozik. Már elmúlt 30 is, így nem biztos, hogy a kutyaszar takarítás karrierje és élete csúcsát jelenti, de hát ez van. Ezzel a csodás pozícióval együtt persze nő sem feltétlen jár Seth életéhez, ám egy napon, a kutyaszartól bűzlő melóból hazafelé megpillantja Holly-t, egykori iskolatársát, aki gyönyörű nő lett.

Seth úgy érzi, hogy szerelmes lett és mindenáron randizni akar a lánnyal, Holly azonban hajthatatlan. Seth-nek ráadásul amúgy sincs szerencséje, miután Holly expasija igyekszik a szart is kiverni belőle. Hősünket azonban nem olyan fából faragták, hogy egy könnyen feladja. A munkahelyi alagsorban ugyanis összetákol egy kennelt, hogy Holly-nak legyen hol jobb belátásra térnie.

Slater története a szinopszis és az előzetes alapján nagyjából ennyi. Még csak nem is hangzik szerintem rosszul, legalábbis én bírom a hasonló alapkoncepciót. A forgatókönyvíró azonban igyekezett egy csavart vinni az egészbe, ami szerintem kifejezetten meglepő jelleggel hat. Őszinte leszek engem sikerült emberesen meglepni, így nem is csoda, hogy jó szájízzel keltem fel a fotelből a Pet megnézése után.

Egy horrorfilm esetében pedig a meglepetés, mint olyan azt hiszem nagyszó. Baromira bírtam a Démonok között 2. részét. Viszont a történet azt hiszem nagy meglepetéssel és csavarral nem szolgált. A Vaksötét esetében sem feltétlen, persze lehet azért, mert az előzetes már sejtette, hogy mire kell számítani. A Pet esetében viszont tényleg igyekeztek kitenni magukért a készítők.

Ráadásul a kapott csavar nem is valami ócska dolog, egészen ötletes és egészen jó húzást ad az egész filmnek.

A horrorelemek miatt volt bennem egy kis félsz. Néhány kritika ugyanis egyenesen unalmasnak nevezte ilyen szempontból a filmet. Szerencsére ez talán nem igaz. Igazi nagy vérengzésre nem kell számítani, legalábbis a játékidő kisebb részét teszi ez ki. Viszont az a néhány perc kellően brutálisra sikerült. Így akár még azt is lehet mondani, hogy ilyen téren is meglepetéssel szolgál a Pet.

A főszerepben férfi oldalon Dominic Monaghan tűnik fel, aki szerintem szokásához híven teljesen jól hozza a szerepet, én bírom a fickót. Ksenia Solo pedig az Elveszett lányból lehet ismerős, illetve A fekete hattyúban is láthattuk vagy a Sötét árvákban. Szerintem remekül hozza ő is a szerepet.

Kellemes csalódás, kellemes meglepetés a Pet, amit kár volna kihagynod.

7/10

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE