Stranger Things 1. évad – Kritika

Hirdetés

A Netflix új sorozata, a Stranger Things, gyakorlatilag jött, látott és győzött.  Parádésan hozta a 80-as évek hangulatát és remekül ötvözte a kor sci-fijét, gyerek és szörnyfilmjeit. Könnyen lehetett volna bukás a vége, hisz nem könnyű ennyi gyerekszínésszel a munka, de sikeresen vették mindannyian az akadályt.

Tudni kell az idővel is bánni, sokszor feleslegesen túlnyújtanak egy sorozatot vagy csak egy évadját. Itt ez a nyolc rész tökéletesen elég mindenre. Egy percig nem éreztem, hogy unatkoznék vagy esetleg az órámra pillantanék.

Nyílván nem nevezhető korszakalkotónak. De teljesen felesleges is ilyen szavakkal dobálózni mikor az elejétől a végéig kiválóan szórakoztatja a nézőt és kellemesen borzongatja is. Azt hiszem ez tökéletesen elég is.

Stranger Things 1. évad

Röviden a történetről:

Ahogy már fentebb írtam, a sztori a 80-as években játszódik, annak is az elején egy indianai kisvárosban. A középpontban pedig egy eltűnt kisfiú, a barátai és egy igen furcsa kislány áll.

Mikor a fiatal fiú, Will (Noah Schnapp) eltűnik a barátaival töltött este után. Édesanyja (Winona Ryder) a kiégett helyi rendőrfőnökhöz (David Harbour) fordul segítségért. A seriff kezdeti cinizmusa után egyre komolyabban veszi az ügyet, mivel furábbnál furább dolgokkal szembesül. És ahogy az lenni szokott a kormány emberei is felbukkannak.

Természetesen a srácok is keresik eltűnt barátjukat, de helyette egy ijedt kislányt találnak az erdőben, aki nagyon is furcsán viselkedik. Illetve ahogy később kiderül, ritka képességekkel van megáldva.

Stranger Things 1. évad

Ahogy haladunk előre a történetbe, szép lassan körvonalazódni látszik egy titkos kormány kísérlet. Aminek köszönhetően valamilyen lényt szabadítottak a kisvárosra, ami a sötétben áldozatait szedi.

A rendezői széket a Duffer fivérek foglalták el, akiknek a Hidden című thrillert is köszönhetjük. Azért én személy szerint nem voltam oda, de itt most nagyot javítottak.

A Stranger Things remekül felidézi gyerekkorom klasszikusait, egy kis időre visszarepíti az embert az időbe, amikor olyan filmeket néztünk mint az E.T. vagy a Támadók a Marsról. Szóval a hangulatra nem lehet panasz. A képi megvalósítás is csillagos ötös és nálam még a klasszikus horror poszterekért is plusz pont jár, amik feltűnnek a filmben.

A színészi játékkal sincs semmi probléma. Winona Ryder élete egyik legjobb alakítását hozta a már-már hisztérikus, aggódó anyuka szerepében. A seriffet alakító David Harbour is hozta a kötelezőt. Részt vett már több nagyobb produkcióban akárcsak Winina Ryder. Elég csak a Fekete Misét, a Sírok között-et vagy a hamarosan érkező Öngyilkos Osztagot említeni.

Viszont, aki hatalmas meglepetés volt számomra és igen is érdemes kiemelni mindközül, az a Tizenegyes névre hallgató furcsa kislány szerepét magára öltő Millie Bobby Brown. Hosszú, tartalmas szövegmonológjai ugyan nem voltak, de így is maradandó volt a játéka. Érdemes lesz rá odafigyelnünk, mert ha így folytatja, nagy karrier előtt állhat.

Mindent egybevéve azt kell mondjam, a nyár kiemelkedő produkciója a Stranger Things és mivel maradt jó néhány nyitott kérdés a végére bizakodhatunk a folytatásban. Ha néhány óra kellemes kikapcsolódásra vágysz és nem tudod mit is nézz meg, én ezt ajánlom.

Fotók: Stranger Things imdb adatlap

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE