The Veil – Kritika

Hirdetés

A Blumhouse stúdió mostanság elég erőteljesen uralja a hollywoodi horrorpiacot. Alacsony költségvetésű produkcióik minőségüktől függetlenül kifejezetten jól teljesítenek a kasszáknál. Nekem is több filmjük tetszett, például a Sinister első része vagy az Insidious trilógia. Ezért én figyelemmel kísérem munkásságukat és ugyan többször belefutottam már olyan darabokba, melyek nem igazán nyűgöztek le, lelkesedésem sosem bicsaklik meg.

A napokban teljesen véletlenül bukkantam rá egyik új alkotásukra, amely nem igazán kapott komolyabb hírverést. Ez számomra kissé meglepő volt, hiszen a Jason Blum produceri felügyelete alatt készülő horrorok, azért elég erős marketinggel szoktak rendelkezni. Még akkor is, ha az adott mű nem éppen tűnik bizalomgerjesztőnek.

A The Veil pedig egész ígéretes, legalábbis első ránézésre. A sztori kellően érdekes és a színészek között is akad két ismertebb figura. Ugyan Jessica Alba és Thomas Jane már láttak szebb napokat is (legalábbis ami a pályafutásukat illeti), de egy ilyen kis költségvetésű darab stáblistáján azért jól cseng a nevük. Én legalábbis kedvelem őket, Alba korlátozott aktori képességeit sikeresen ellensúlyozza dekoratív külsejével, míg Jane azért némi tehetséggel is bír.

A történet középpontjában egy filmes stáb áll, akik egy szekta által elkövetett tömeges öngyilkosság helyszínére térnek vissza és az egyetlen túlélőt is magukkal viszik. Céljuk az, hogy kiderítsék, mi állt a tragédia hátterében. Azonban válaszok helyett gonosz erőkkel találják szembe magukat.

Nekem már az első percek alatt azonnal eszembe jutott a Ti West által dirigált The Sacrament, hiszen a két alkotás alapjaiban azért hasonlít. Viszont a The Veil egy idő után már természetfeletti erőket is bevon a játékba, így ezen túl el is tűnnek az egyezések. Legalábbis ami a 2013-s filmet illeti, hiszen a kreatív készítők a későbbiekben is előszeretettel nyúlnak más mozikhoz.

Ezzel még nem is lenne baj, viszont a Jessabelle-t is jegyző Robert Ben Garant szkriptje egyszerűen képtelen összegyúrni a lopott elemeket egy működőképes egésszé. Sőt, a sztori azon a ponton meg is feneklik, ahol a feltett kérdéseket próbálná megválaszolni. A rendkívül egyszerű felállást sikerült egy nagy katyvasszá gyúrni, ami külön-külön még működhetne is, de így egyben totális pofára esés.

A szektás dolog eleinte még érdekes, néhol kifejezetten megrázó is, de ahogy hozzákötik a misztikus szálat, teljesen érdektelenné válik. Az első 40 perc után pedig jönnek a jól ismert jump scare jelenetek is, melyek kifejezetten kiszámíthatóak és erőtlenek.

Pozitívumként a helyszínt említeném meg. Nem kell semmi eget verőre számítani, de a sötét erdő és az ott található lepukkant ház azért eléggé hangulatos. Oké, ez így eléggé sablonosan hangzik, de úgy már mindjárt kísértetiesebbnek tűnik, hogy egy tömeges öngyilkosság zajlott le a kulipintyó környékén.

A színészek munkája se olyan rossz, bár azért jónak sem nevezném teljesítményüket. Egyedül Thomas Jane alakítása emlékezetes, ő néhol kifejezetten hátborzongató a szekta-vezér karakterében. Jessica Alba pedig hozza a tőle elvárható szintet, azaz szép.

Összegezve a dolgokat, igencsak erőtlen kis szösszenet ez, nem is csodálom, hogy nem kapott akkora reklámot, mint a stúdió más filmjei. Ez egy rendkívül sablonos és összecsapott horror, amiben akad néhol értékelhető ötlet, de a készítők sajnos nem ezekre feküdtek rá. Amúgy az is érdekes, hogy a sztoriban elég erőteljesen felfedezhetőek konkrét momentumok a Sinister-ből és a Lazarus-hatásból. Gondolom úgy voltak vele az alkotók, hogy igazán megengedhetik maguknak azt, hogy korábbi alkotásaikból néhány dolgot újrahasznosítsanak.

Játékidő: 93 perc
Rendező: Phil Joanou
Forgatókönyvíró: Robert Ben Garant
Szereplők: Jessica Alba, Thomas Jane, Lily Rabe

Értékelés: 3/10

Megosztom:Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0Email this to someone
CLOSE
CLOSE